| Összesen | 1690 db |
| Összérték | 64991390Ft |
| Becsült összérték | 246756883Ft |
| további statisztikák » | |
Pagerank: 1
Státusz: eladó
Ár: netto 9900Ft ( becsült érték bizinformation.org szerint: 81044 Ft )
Kulcsszavak: balatonfelvidék
Kategória: Környezet, Természet, Földrajz, Utazás
Leírás: A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el.
Keleti része
A Balaton-felvidék egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík, amelyet túlnyomórészt permi és triász kori üledékek alkotnak. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusztulásnak ellenálló tűzköves mészkő alkotja. A legmagasabb kiemelkedések a Som-hegy 440 méter, a Recsek-hegy 430 méter, a Nagy-Gella 419 méter, Hideg-hegy 397 méter, és a Kisbükk 376 méter a Veszprémfajsztól a Káli-medencéig húzódó északi vonulatban. A part fölé emelkedő déli vonulat nem ilyen magas: a Vörösberény fölötti Megye-hegy 307 méter, Csákány-hegy 327 méter, Felső-hegy 315 méter, Keresztfa-hegy 349 méter, Nagyles 317 méter, Hegyestű 337 méter, Őrsi-hegy 304 méter.
A Balaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb puha rétegek töltötték ki, amelyek egy részét a lepusztulás eltávolította. A községek általában ezekben a kis termékeny talajú medencékben épültek fel (Balatonszőlős, Pécsely, Tótvázsony, Nagyvázsony, Mencshely, Monostorapáti, Köveskál, Kővágóörs). Kővágóörs északi szegélyén több km hosszúságban húzódott a híres kőtenger, amelyet nagy részben már kibányásztak, legszebb részei már csak Szentbékkálla határában láthatók.
Pécselyi-medence
Bővebben: Pécselyi-medence
A Balaton-felvidék vonulatai közé több helyen szerkezeti mélyedések ékelődnek, köztük a Pécselyi-medence is. A medencét északról egy délnyugat-északkelet irányú rögsorozat határolja, és választja el a Veszprém-Nagyvázsonyi-medencétől. A terület gazdag növényfajokban.
Káli-medence
Bővebben: Káli-medence
A Balaton-felvidék egyik kismedencéje a 8 millió évvel ezelőtt még itt hullámzó Pannon-tenger egyik öble, a Káli-medence. Gyakoriak a különleges domborzati formák, például a kőtengerek, kőgörgetegek, bazalt formációk. Megtalálhatók védett láprétek is a térségben.
A Tapolcai-medence és a tanúhegyek
Bővebben: Tapolcai-medence
A Tapolcai-medence északi felét a dolomitszíntérbe öbölszerűen benyúló miocén mészkőfennsík alkotja. A sekélytengeri fejlődésű, porózus kőzeten számos felszíni karsztforma jött létre, továbbá barlangjáratok oldódtak ki (például Tapolcai-tavasbarlang). A medence központi és déli részén ezeket a miocén képződményeket laza pannon üledékek fedik, amelyekre néhol bazalt ömlött, illetve bazalttufa hullott. Az erózió eredményeképpen sajátos alakú tanúhegyek formálódtak ki (Badacsony, Gulács, Csobánc, Szent György-hegy, Tóti-hegy).